A Debreceni Egyetem (DE) 13 fiatal kutatója nyerte el idén a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, az intézmény Természettudományi és Technológiai Karának (TTK) oktatója, Pénzes János munkásságát pedig Bolyai-plakettel ismerték el. A nyerteseket és a díjazottakat szeptember 16-án Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Székházában rendezett ünnepségen köszöntötték.
Hírek
A modern gyógyszerfejlesztésben, az ipari katalízisben és a környezetvédelmi eljárásokban egyaránt kulcsfontosságú szervetlen kémiai folyamatok pontos megértését szolgálja az a nemzetközi tanácskozás, amelynek szeptember 6. és 9. között ismét a Debreceni Egyetem ad otthont. A szervetlen reakciókinetika és mechanizmusvizsgálatok legrangosabb európai fórumán, a 7. ECIRM nemzetközi konferencián több mint 60 kutató mutatja be legújabb eredményeit.
Rendkívüli nemzetközi elismerésben részesült Sramkó Gábor, a Természettudományi és Technológiai Kar adjunktusa: a Mongol Oktatási Minisztérium Kiváló Oktató állami kitüntetéssel jutalmazta a mongol-magyar kapcsolatok fejlesztéséért és az ottani oktatásért végzett munkáját. A veszélyeztetett növény- és állatfajok genetikai védelmével foglalkozó biológus-kutató a legmagasabb szakmai elismerést kapta meg, amelyet külföldieknek csak rendkívüli esetben ítélnek oda.
Milyen sugárzó anyagokat rejtenek a gránittömbök? Hogyan készíthető 3D-s domborzatmodell drónos érzékelőkkel? Mit mutat a spanyol erdőtűz kiterjedése Sentinel-2 műholdfelvételeken, és mire használható az űrbiotechnológia? Többek között ezekre a kérdésekre is keresték a választ a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának (TTK) 13. Nyári Táborában részt vett középiskolások.
A Debreceni Egyetem ad otthont 2026-ban a Magyar Biokémiai Egyesület nemzetközi konferenciával egybekötött éves találkozójának. Az esemény a biokémia területének legrangosabb hazai fóruma, amelyen tudományos előadások, szakmai beszélgetések zajlanak, és rangos szakmai elismerésben részesül az egyetem két oktatója is. A háromnapos konferencia augusztus 26-án, szerdán nyílt meg a Learning Centerben.
A hazai textil-, ruha-, bőr- és cipőipar nemzetközi szerepét, túlélési stratégiáit és jövőbeli kihívásait térképezi fel az a hiánypótló tanulmány, amelyért Molnár Ernő, a Debreceni Egyetem (DE) docense rangos elismerésben részesült. A DE és a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai által készített tanulmány rávilágít arra, hogy miként egyensúlyoznak a hazai gyárak a növekvő költségek és a földrajzi közelség adta előnyök között a globális piacon.
A látszólag tiszta felszíni vizek alacsony toxinkoncentrációja is végzetes lehet a növényvilág számára – világít rá a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar (TTK) Növénytani Tanszékének egyik legújabb kutatása. Az Environmental Pollution című szaklapban megjelent tanulmány sejt- és molekuláris szinten mutatja be, hogyan károsítják a növényi sejtek belső védelmi vonalait a környezetünkben előforduló mérgező anyagok és gyomirtók. A nemzetközi szinten is jelentős eredményeket a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjával ismerték el.
Július elsejétől Szabó Szilárd professzor, a Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék vezetője, az MTA levelező tagja vette át a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának (TTK) vezetését. Az új dékán célkitűzéseinek középpontjában a kar eddigi kimagasló nemzetközi és hazai eredményeinek megőrzése mellett az oktatás módszertani modernizációja, a hallgatói utánpótlás bázisának kiszélesítése, valamint a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek etikus és hatékony kiaknázása áll.
Tragikus hirtelenséggel, 57 éves korában elhunyt Florian Luca, a matematika, ezen belül a számelmélet nemzetközi hírű neves kutatója. A Stellenbosch University (South Africa) professzorát 2025 novemberében avatta díszdoktorai sorába a Debreceni Egyetem.
Gyógy- és fűszernövény bemutatókertet alakítottak ki a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjében, melynek megnyitóját szombaton tartották. A hat új ágyásba csaknem hetven növényfajt ültettek tematikusan, így például a gyógyszergyártásban használt növényeket az ehetőektől elkülönítve mutatják be.