A visegrádi országok klímapolitikai paradigmáit elemezte a Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék tudományos munkatársa. Kiss Emőke erről szóló tanulmánya a neves Environmental Science & Policy folyóiratban jelent meg, amivel elnyerte a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díját.
Hírek
Közös képzések indításának lehetőségéről egyeztetett a Debreceni Egyetemen az East China University of Technology delegációja. Luo Xianping elnök és munkatársai az egyetem és a Nemzetközi Oktatást Koordináló Központ vezetőivel tárgyaltak az előkészületekről, majd a két érintett karon is látogatást tettek.
Újfajta kontrasztanyagot fejlesztett ki a mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) számára a Debreceni Egyetem fiatal kutatója. Garda Zoltán és kutatótársai bebizonyították, hogy a fluortartalmú mangán(II)-komplexek detektálása az élő szervezetben lehetséges a 19F MR képalkotásban. Az erről szóló tanulmány egy neves nemzetközi szaklapban is megjelent.
A hagyományokhoz híven a Debreceni Egyetem idén is csatlakozik a tudományos életet népszerűsítő és bemutató Kutatók Éjszakája országos programsorozathoz. Szeptember 26-án, pénteken több mint 200 rendezvény várja az érdeklődőket az intézmény karain és campusain.
A szabadgyök-kutatás legújabb tudományos eredményeit és azok gyakorlati hasznosítását mutatták be elismert szakemberek a Debreceni Egyetemen. Az intézmény három kara által szervezett kétnapos konferencián többek között a téma orvos-, molekuláris- és táplálkozásbiológiai, növényi stresszbiológiai, valamint mezőgazdasági aktualitásai is előtérbe kerültek.
Bátrabbak-e a városi ízeltlábúak? Milyen a Békás-tó planktonikus életközössége? Hogyan elemezhető az augusztusi görög tűzvész műholdfelvételek alapján? A legérdekesebb témákban mélyedtek el idén is a Debreceni Egyetem TTK Nyári Táborának ifjú tehetségei. A 12. alkalommal életre hívott, középiskolásoknak szóló rendezvényen ezúttal 109 diák vehetett részt, akik innovatív kutatási projektekbe kapcsolódhattak be, mialatt a kar intézeteivel és képzéseivel is ismerkedhettek.
Bernard L. Feringa Nobel-díjas kémikus nyitotta meg a 20th International Conference on Chiroptical Spectroscopy rendezvényt, amelyet huszonkét év után ismét Magyarországon, a Debreceni Egyetemen szerveztek meg. A négynapos konferencián a szerves molekulák térszerkezetével foglalkozó legújabb kiroptikai technikákat és azok alkalmazását mutatták be a világ minden tájáról érkező neves kutatók.
Több mint 2,6 millió állatkerti születés adatait elemezték magyar és külföldi kutatók, hogy kiderítsék: valóban véletlenszerű-e, hogy az emlősök és madarak között melyik nem képviselői születnek gyakrabban. Az eredmények meglepő torzulásokat mutatnak, amelyek hosszú távon veszélyeztethetik a fajmegőrzési programok sikerét. A kutatás a rangos Scientific Reports folyóiratban jelent meg.
Milyen gazdafajok fészkeit választják tojásaiknak leggyakrabban azok a madárfajok, amelyek másra bízzák utódaik kiköltését és felnevelését? Erre a kérdésre kereste a választ a Debreceni Egyetem kutatója egy nemzetközi együttműködés keretében, melyben a világ több mint hatezer madárfajának adatait használták fel.
Magyarország az utóbbi években sokat tett és kiemelkedő eredményeket ért el az űrkutatás és űrtechnológia területén, mindezt annak érdekében, hogy meghatározó szerepet töltsön be a nemzetközi ökoszisztémában. Ebben a folyamatban, ahogy eddig, ezt követően is kiemelten számítunk a hazai egyetemekre, így a Debreceni Egyetemre is – jelentette ki Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért, űriparért és védelmi iparért felelős helyettes államtitkára Debrecen űripari potenciálját felmérő látogatásakor csütörtökön a Debreceni Egyetemen.