A Természettudományi és Technológiai Kar (továbbiakban: TTK) Debrecenben 1949 óta működik, önálló karként. A Református Kollégium szemlélete önmagában hordozta, gyakorlata kivételesen értékes példákkal igazolja, hogy a természettudományok – mindig a kor szintjén – jelen voltak Debrecenben. Méliusz Juhász Péter debreceni lelkész tollából Herbárium jelenik meg már 1558-ban (!), s 1577-ből származik az első magyar nyelvű matematikai mű, a híres Debreceni Arithmetika. Később Maróthi György Arithmetika vagy a számvetésnek mestersége c. műve (1743) még két újabb kiadást ért meg. A Kollégium fizika szertára már az 1700-as évek elején kialakul, és folyamatosan gyarapszik korszerű berendezésekkel, gazdagságát és sokoldalúságát a mai iskolatörténeti múzeum szemlélteti. Az “ördöngős” fizikai kísérletet bemutató polihisztor, Hatvani István 1750-ben Magyarországon elsőként tanít kémiát. 1823-tól Kerekes Ferenc professzor hazánkban elsőként magyarul tanítja a kémiát a Kollégiumban. Az egész magyar botanika fejlődésének jelentős állomásai Csapó József Új füves és virágos magyar kertje (1775), majd Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály Debreceni magyar füvészkönyv (1807), illetve Orvosi füvészkönyv (1813) c. munkái. A zoológia oktatását Földi Állatok országa c. műve segíti. A földtudományok a kezdetektől fogva jelen vannak: Lisznyai Kovács Pál a földrajz és történelem tanításához térképet használ, s Komáromi Csipkés György könyve 1665-ből már a csillagászat oktatását tanúsítja. Sajnálatos tény viszont, hogy a XIX. század második felére – szemben a humán órákkal – “elhalványulnak” a természettudományok Debrecenben, ami az egyetem alapítása során is tükröződik.
A Debreceni Egyetem 1912-ben öt karral alapíttatott. A Kollégium három akadémiai tagozatából nőtt ki – és így azonnal megkezdhette működését – a jogi, a teológiai és bölcsészkar, de az universitas eszméje megkövetelte az orvosi kar és a természettudományi kar létesítését is. Miközben az orvosi kart – a klinikákkal együtt – a társadalmi szükség az alapítás után röviddel életre hívta, a természettudományi kar csak lassan épült ki. Az orvosi karon természetesen fizika és vegytani tanszékek működtek, míg más, pl. a növénytani, állattani, földrajzi, ásványtani, matematikai tanszékek a bölcsészkar keretében kaptak helyet. Ez azt eredményezte, hogy a húszas évektől kezdve már természettudományos tanárképzés is folyt egyetemünkön. 1949/50-ben az universitas erőszakos feldarabolásának talán egyetlen pozitív eleme volt, hogy megalakult az önálló Természettudományi Kar.
A Debreceni Egyetem Természettudományi Kara több, mint hatvan-éves történelme során jelentős utat tett meg az oktatás és a tudományos kutatás fejlesztése és bővítése területén. A fejlődés eredményeként ma 27 tanszékkel és tanszéki jogállású egységgel rendelkezik, 4000 hallgatót oktat.