Az eredményeiket bemutató cikk nemrégiben a szakterület egyik rangos nemzetközi tudományos szaklapjában, a Plant Physiology and Biochemistry című folyóiratban jelent meg.
- A cikk betekintést enged a különböző stresszfaktorok által kiváltott szabályozó, védekező mechanizmusokba az edényes növényekben. Ezeket a kutatásokat az Arabidopsis (lúdfű) nevű modellnövényben végeztük, de termesztett növényekre is ki lehet terjeszteni. A protein foszfatázok által vezérelt kulcsfontosságú folyamatok is szabályozzák ezeket a védekező reakciókat, az általunk vizsgált foszfatáz alegységek ilyen szerepét elsőként találtuk meg - ismertette Máthé Csaba egyetemi tanár, a DE TTK Növénytani Tanszék Növényi Sejt- és Fejlődésbiológiai Kutatócsoport vezetője.
A kutatás eredményeit ismertető publikáció az egyik legrangosabb tudományos kiadó, az Elsevier lapjában, a Plant Physiology and Biochemistry című folyóiratban jelent meg nemrégiben (https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0981942822005800).
- A cikk a Növényi Sejt- és Fejlődésbiológiai Kutatócsoport munkájának újabb mérföldköve, többéves munka gyümölcse. Kutatócsoportunk fiatal kutatóit (MSc és PhD-hallgatókat) is bevontuk, Freytag Csongor predoktor az első szerző, a szerzőtársak között további két PhD- (Kelemen Adrienn és Juhász Gabriella Petra) és egy biomérnök MSc-hallgató (Tóth-Várady Balázs) is szerepel. Hosszú kutatási tapasztalattal rendelkező szerzőtársak: Garda Tamás, Kónya Zoltán, Mikóné Hamvas Márta, Ujlaky-Nagy László, Vasas Gábor, Máthé Csaba. Az eredmény a DE TTK Növénytani Tanszék, a DE ÁOK Biofizikai és Sejtbiológiai, valamint az Orvosi Vegytani Intézet szakembereinek együttműködésében született – emelte ki a kutatócsoport vezetője.
Máthé Csaba hozzátette: kutatásaik további vizsgálatok alapját képezik. Növényekben vizsgálják majd a szárazságtűrés és a kórokozókkal szembeni védekezés mechanizmusait a protein foszfatázok hatásainak tükrében. A munkához szeretnének egyetemi és országos (OTKA) pályázatokat nyerni. Vizsgálataikat termesztett növényekre (például burgonyára) is kiterjesztik, mert gyakorlati jelentőségű annak megértése, hogy milyen mechanizmusokkal képesek kivédeni a növények a környezet előnytelen változásait.
