Túlélik a magok a mosógépet?

2018. szeptember 13. - 08:28
Meglepő eredményre bukkantak a Debreceni Egyetem ökológusai, akik az emberi viselkedésnek a növényvilág elterjedésére gyakorolt hatását vizsgálták. Az újszerű kutatás a Német-Osztrák -Svájci Ökológiai Társaság konferenciáján is sikert aratott.

A mindennapi életünk során az embernek jóval meghatározóbb szerepe van a magok terjedésében, mint azt gondolnánk – ismerték a fel a Debreceni Egyetem kutatói. Számos mikroba, növény- és állatfaj a kereskedelem, közlekedés és utazás révén jutott el, majd telepedett meg távoli tájakon. Az emberi ruházaton például számos faj magja képes megtapadni, ezáltal észrevétlenül eljuthatnak új élőhelyekre. A növekvő népesség, az egyre inkább globalizálódó világ, valamint a turizmus robbanásszerű növekedése mind segítik ezt a folyamatot. Az új élőhelyen bizonyos fajok képesek megtelepedni, és idővel akár invázióssá is válhatnak, ami komoly gazdasági, egészségügyi és természetvédelmi problémákat okozhat. A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Ökológiai Tanszékének adjunktusa, az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport munkatársa, Valkó Orsolya az ember szerepét kutatja a növényfajok magjainak terjedésében.

- A mostani k ísérlet-sorozatukban azt vizsgáltuk, hogy mi történik a ruháinkon megtapadt magokkal, képesek-e túlélni a gépi mosást. Megdöbbentő módon a vizsgált 18 faj esetében a 30 ⁰C-on mosott magok csíraképessége nem csökkent a kontroll (a nem mosott) magokhoz képest. Mivel napjainkban egyre inkább az alacsony hőfokon való mosás az új irányzat, arra számíthatunk, hogy a ruháinkkal kimosott magok többsége megőrizheti csíraképességét – magyarázza Valkó Orsolya.

A kutatók a 60 fokos mosás hatásait is tesztelték : ez a magas hőmérséklet már a fajok több mint felénél csökkentette a csíraképességet, azonban számos mag kiválóan csírázott a kezelés után is.

Fontos észrevételük volt, hogy a mosást követően megváltozik a csírázás időzítése is: a 60 fokon kimosott magok ugyanis deszinkronizáltan csíráztak. Ez azt jelenti, hogy nem egyszerre, hanem különböző időpontban sarjadtak az együtt elvetett magok. Ennek az az ökológiai jelentősége, hogy egy új, kiszámíthatatlan környezetben nagyobb az esély arra, hogy legalább néhány mag pont a megfelelő időben, megfelelő körülmények között csírázik, és így képes lehet túlélni szélsőséges környezetben is.

A vizsgálat rámutat: mindennapi tevékenységünk során észrevétlenül számos növényfaj magjait terjeszthetjük. A ruháinkon terjedő magok hosszabb ideig életképesek, mint azt gondolták : mosást követően is megőrzik csíraképességüket. A kutatás újdonságára a Német-Osztrák -Svájci Ökológiai Társaság (Gesellschaft für Ökologie) szeptember 10 - 14. közötti bécsi konferenciájának (https://www.gfoe-conference.de)  szervezői is felfigyeltek, ugyanis Valkó Orsolya előadását találták a nemzetközi közvélemény számára leginkább érdekesnek. Az eredményeket „A new aspect of the dispersal of alien plants - Human-dispersed seeds can survive and disperse after the laundry cycle” címmel szeptember 11 -én a 48th Annual Meeting of the Ecological Society of Germany, Austria and Switzerland című konferencián mutatták be Bécsben.

A kutatást az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport és az NKFI FK 124404 pályázat támogatta.

Sajtóiroda -TPL


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napján hatályba lépett Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ