Gyakran ismételt kérdések

Hogyan történik a beiratkozás és a regisztráció?

Az a hallgató, aki az egyetemre felvételt vagy átvételt nyert, a felvételről, átvételről szóló döntés jogerőre emelkedését követően jogosult hallgatói jogviszonyt létesíteni.  A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre.

Az egyetemre történő felvételt követő félév elején a hallgató köteles beiratkozni az illetékes karra, mivel a hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek csak a beiratkozott hallgatót illetik meg. Aki nem iratkozik be, elveszti jogosultságát a képzésben. A beiratkozást követően, mint az egyetem hallgatója kérheti a szabályoknak megfelelően hallgatói jogviszonya szüneteltetését (passzív félévet).

A beiratkozás helyéről és idejéről levélben tájékoztatjuk a hallgatókat. Beiratkozni papír alapon egyszer kell a tanulmányok folyamán, az első félévben. A felvételi eljárásban felvett hallgatók esetén a féléves státuszt a Tanulmányi Osztály által szervezett beiratkozás után a Hallgatói Adminisztrációs Központ munkatársai állítják a Neptun rendszerben aktívra vagy passzívra.

Az ezt követő félévekben a hallgatónak regisztrálnia kell magát az elektronikus tanulmányi rendszeren keresztül, aktív vagy passzív félévre állítva hallgatói státuszát. Regisztrálnia minden olyan hallgatónak kell, aki nem fejezte be tanulmányait, azaz a képzési és kimeneti követelményekben előírtakat nem teljesítette maradéktalanul.

A témáról bővebben az alábbi hallgatói körlevélben olvashat.

Tárgy-, kurzus-, vizsgakurzus felvétele

A hallgató az adott félévre akkor regisztrálhat és vehet fel tantárgyat, ha az egyetemmel szemben fennálló minden korábbi tartozását rendezte, fizetési kötelezettségeit teljesítette. Több, azonos vagy különböző karokon folytatott képzés esetén az összes fizetési kötelezettség teljesítéséig egyik képzésére sem regisztrálhat és egyik képzésen sem vehet fel tantárgyat.

Tantárgyat, kurzust csak aktív jogviszonnyal rendelkező hallgató tud felvenni. A hallgató köteles az adott félévben felvenni kívánt kurzusokra a Neptunban bejelentkezni. A kurzusokra történő jelentkezés a kurzusfelvételi időszakban, a tanévbeosztásban szereplő regisztrációs időszakban tehető.

Vizsgakurzus csak előadáshoz hirdethető. Amennyiben a vizsgakurzussal teljesítendő tárgy előfeltételként szerepel más tárgynál, a ráépülő tárgy ugyanazon félévben történő felvétele nem engedélyezhető. Vizsgakurzusra csak az jelentkezhet, aki már megelőzően hallgatta a tárgyat, megszerezte az aláírást és van legalább egy eredménytelen vizsgája. A vizsgakurzusra történő jelentkezés tantárgyfelvételnek minősül, így annak számába beszámít.

A hallgatók a vizsgakurzus hirdetését közvetlenül az oktatótól kérhetik szóban, az oktató pedig maga eldöntheti, kíván-e vizsgakurzust hirdetni az adott tárgyból. Ha a vizsgakurzus meghirdetésre került, a hallgatók kérelem beadása nélkül felvehetik.

A témáról bővebben az alábbi hallgatói körlevélben olvashat.

Mit kell tudni a vizsgaidőszakról és a vizsgára jelentkezésről?

  • A hallgató köteles vizsgára jelentkezni az elektronikus tanulmányi rendszeren keresztül és vizsgát csak azon a napon tehet, amelyre regisztrálta magát. Vizsga kizárólag vizsgaidőszakban tehető le. Vizsgaidőszakon kívül vizsgát tenni nem lehet. Ettől a rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet. Ezen rendelkezés megsértésével tett vizsgákat az oktatási dékánhelyettes érvényteleníti.
  • Ha a hallgató vizsgára való jelentkezését törölte, már csak olyan vizsgaidőpontokra jelentkezhet át, ahol van szabad férőhely. Vizsgahalasztások miatt az oktató nem köteles újabb vizsgaidőpontot megjelölni.
  • Az utolsó vizsgaalkalom megjelölhető olyan vizsgaalkalomként, amelyre csak azon hallgatók jelentkezhetnek, akiknek már van érdemjegyük az adott tárgyból.
  • A hallgató egy vizsgaidőszakban egy tárgyból legfeljebb háromszor vizsgázhat.
  • A hallgató vizsgáról való távolmaradását három munkanapon belül igazolhatja a Tanulmányi Osztályon (A/103 iroda), ahol a hallgató vizsgajelentkezése díjmentesen törlésre kerül.
  • A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás esetén a tanulmányi rendszerben a „nem jelent meg” bejegyzést kell feltüntetni, így a hallgató elveszít egy lehetőséget az adott tárgy lehetséges vizsgaalkalmai közül.
  • A megismételt vizsgát a hallgató kérésre bizottság előtt lehet letenni. A bizottságot, a tárgyat gondozó oktatási egység vezetője jelöli ki.
  • Sikeres vizsga javítására félévenként legfeljebb két tárgyból, tantárgyankét egy alkalommal van lehetőség. A javítóvizsga értékelése végleges, elégtelen eredmény a sikertelen vizsgára vonatkozó szabályok szerint javítható.
  • Amennyiben a vizsgakurzussal teljesítendő tantárgy eredménye elégtelen, az erre épülő tantárgy/ak teljesítését nem lehet megkísérelni! Az ilyen módon tett vizsgakísérlet bejegyzését a TO érvényteleníti!

Mi a vizsga fel- és lejelentkezések határideje?

Vizsgára jelentkezés: A vizsgát megelőző munkanap 12 óráig módosítható.

  • Ha hétfőn szeretne vizsgázni, akkor előző hét, péntek déli 12.00 óráig tud a vizsgára feljelentkezni.
  • Ha szerdán szeretne vizsgázni, akkor kedd 12.00 óráig tud a vizsgára feljelentkezni.

Vizsgáról való lejelentkezés: A Vizsgát megelőző munkanap 0 óráig.

  • Ha a hétfői vizsgáról szeretne lejelentkezni, akkor előző hét, péntek nulla óráig (csütörtök 23.59 óráig) tudja megtenni.
  • Ha a szerdai vizsgáról szeretne lejelentkezni, akkor azt kedd nulla óráig (hétfő 23.59 óráig) tudja megtenni.

Mi vonatkozik a passzív félévre és hogyan igényelhető?

A hallgató minden félév elején – a második oktatási hét végéig – az elektronikus tanulmányi rendszerben köteles nyilatkozni arról, hogy tanulmányait folytatja (aktív félév) vagy passzív félévet vesz igénybe. Passzív félévnek minősül az is, ha a hallgató nem jelentkezik be az adott félévre.

A hallgató, amennyiben egy félévet szeretne halasztani, a hallgatói státuszát passzívra állítja a Neptun rendszerben. Egymást követő, összefüggő 2 passzív félév (évhalasztás) a Neptunban elérhető elektronikus kérvénnyel igényelhető.

A hallgató a megkezdett aktív félév helyett félévhalasztást, passzív félévet vehet igénybe, ha a képzési időszak megkezdését követően egy hónapon belül, de legkésőbb őszi félév esetén október 14-ig, illetve tavaszi félév esetén március 14-ig kérelmezi tanulmányainak halasztását. Ha a hallgató ezen időpontig nem kéri tanulmányainak szünetelését (nem kéri passzív félév igénybevételét), az adott félév aktív félévnek minősül akkor is, ha a hallgató nem vesz részt foglalkozáson, és nem tesz eleget egyetlen tanterv tanulmányi követelményeinek sem, továbbá a magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeinek vállalásából következő vagy a képzési szerződésben foglalt kötelezettségeket keletkeztet a tanulmányi kötelezettségei teljesítésére tekintet nélkül.

A passzív félévek száma nem haladhatja meg a képzési idő felét (páratlan féléves idejű képzéseknél felfelé kerekítve) Méltánylást érdemlő esetben a dékán egy félévvel meghosszabbíthatja ezt az időszakot. Ezen belül az összefüggő passzív fél- évek időtartama nem haladhatja meg a két félévet. A dékán a hallgató kérelmére engedélyezhet két félévnél hosszabb összefüggő időtartamot is, ha a hallgató szülés, baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt önhibáján kívül nem tud eleget tenni tanulmányi kötelezettségének.

Mennyi kreditet kell teljesíteni ahhoz, hogy ne soroljanak át önköltséges képzésbe?

A tanulmányait első évfolyamon 2012 szeptemberében megkezdő – majd ezt követően felmenő rendszerben – állami ösztöndíjas és állami részösztöndíjas hallgatót a tanév végén önköltséges képzésre kell átsorolni, ha az utolsó két aktív félévében nem szerezte meg az ajánlott tantervben előírt kredit ötven százalékát (30 kredit). A 30 kredit a szakos és az egyéb, intézményi szabadon választható kurzusok kreditszámát is tartalmazza.

A 2016/2017. tanévtől az állami ösztöndíjas és állami részösztöndíjas hallgatót a tanév végén önköltséges képzésre kell átsorolni, ha az utolsó két aktív félévében nem szerezte meg a két félév átlagában a tizennyolc kreditet, azaz összesen 36 kreditet, és ha a tanulmányi eredménye nem érte el a 2.25 súlyozott tanulmányi átlagot. Kivételt képez ez alól az az aktív félév, melynek során a hallgató külföldi részképzésben vesz részt az intézmény hozzájárulásával.

Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya korábban megszűnt, de az adott képzésre felvételi eljárásban újra felvételt nyert, a felvételt követő első két aktív félévében félévenkénti átlagban 10, összesen minimálisan 20 kreditértéket kel teljesítsen ahhoz, hogy állami finanszírozásban folytathassa tanulmányait.

Mennyi kreditet kell teljesíteni, hogy tanulmányi ösztöndíjban részesüljek?

Tanulmányi ösztöndíjra az az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos hallgató jogosult tanulmányi eredménye alapján, - külön pályázat benyújtása nélkül -, aki az előző félévben legalább 20 kreditet, ezen belül legalább 15 szakmai kreditet szerezett, valamint teljesítette a tanulmányi ösztöndíjra vonatkozó, tanulmányi és vizsgaszabályzatban szereplő feltételeket. Az egyetemre első alkalommal beiratkozott hallgató a beiratkozását követő első félévben tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhet.

Mikor szünteti meg a Kar hivatalból a hallgatói jogviszonyomat?

  • A tanulmányait első évfolyamon 2012 szeptemberében megkezdő – majd ezt követően felmenő rendszerben – állami ösztöndíjas, részösztöndíjas, önköltséges hallgató hallgatói jogviszonyát a rektor által átruházott jogkörében a dékán megszünteti, ha – finanszírozási formától függetlenül - egy tárgy kreditjét összesen hat vizsga után sem szerzi meg.

Az államilag támogatott, részösztöndíjas képzésben részt vevő hallgató egy tantárgyat legfeljebb háromszor vehet fel. Amennyiben egy tárgyat összesen hat tárgyfelvételt, vagy hat vizsgát követően sem sikerült teljesíteni, a hallgató elbocsátásra kerül.

Az önköltséges képzésben részt vevő hallgató hallgatói jogviszonya megszűnik, ha az utolsó két aktív félévben nem szerzi meg a félévenkénti átlagban 10, összesen 20 minimális kredit értéket.

A költségtérítéses hallgató egy tárgyat összesen legfeljebb hat alkalommal vehet fel és 12 alkalommal vizsgázhat.

Megmarad a jogviszonya annak az állami ösztöndíjas, részösztöndíjas hallgatónak (ha egy tárgy kreditjét három tárgyfelvétel után sem szerezte meg, de a hat vizsgaalkalmat még nem használta fel), aki neptunon keresztül feltöltött kérelmet ad be, melyben kéri átsorolását önköltséges képzésbe. Ha az állami ösztöndíjas hallgató nem él ezzel a lehetőséggel, hallgatói jogviszonya megszűnik.

  • A hallgató, amennyiben egymást követően harmadik alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre és passzív félévet sem kért vagy a passzív félévet követően nem kezdte meg tanulmányait.
  • A DE TVSZ-ben, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti.
  • A költségtérítés, illetve önköltség előírt határidőre történő meg nem fizetése a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint a hallgatói jogviszony megszűnését vonja maga után, azzal, hogy a hallgató az adott félévre előírt mindenfajta térítési díját köteles megfizetni.

Hogyan igényelhető és milyen feltételekkel a költségtérítési, önköltségi díj csökkentése?

A Neptunon keresztül elektronikus kérelmet nyújthat be a költségtérítés/önköltség tanulmányi átlag alapján történő mérséklésére az a hallgató, aki

  • legalább két lezárt félévvel rendelkezik és az ösztöndíjindexe félévenként legalább 3,01 volt,
  • az utolsó két félévben összesen legalább 30 teljesített kreditet szerzett,
  • a kérelem beadásáig nem indult ellene fegyelmi, vagy büntetőeljárás.

Egyszeri, maximum 50%-os költségtérítés-csökkentési engedélyt kaphat az a végzős hallgató, akinek az utolsó félévben maximum 2 felvett tárgyat kell teljesítenie az abszolutóriumhoz. Amennyiben a hallgató mégsem fejezi be az adott félévben tanulmányait, a következő félévekben már nem kaphat további kedvezményt.

Nem részesülhet költségtérítési/önköltségi díjkedvezményben az a hallgató:

  • aki más intézményből került át a DE TTK-ra mindaddig, míg a karon 2 eredményes félévet le nem zárt.
  • aki államilag támogatott / állami (rész)ösztöndíjas képzésből nem megfelelő tanulmányi teljesítmény (tantárgyfelvételi lehetőségek számának kimerítése vagy átsorolás) miatt kerül költségtérítéses/önköltséges képzésbe addig, amíg költségtérítéses/önköltséges képzésben 2 aktív félévet le nem zárt.
  • aki kimerítette a támogatási időt és emiatt csak költségtérítéses/önköltséges finanszírozási formában folytathatja tanulmányait. Kivétel: féléveinek száma nem lépi túl a képzési idő plusz 3 félév limitet.
  • aki tanulmányai során már legalább egyszer részesült kedvezményben.
  • aki levelező tagozaton, párhuzamos vagy másoddiplomás képzésben vesz részt.

Önköltséges képzésre felvett hallgató képzésének első félévében csak részletfizetési kedvezményben részesülhet.

Mi a határideje a költségtérítési vagy önköltségi díj befizetésének?

A hallgatónak a félévre megállapított költségtérítést, illetve önköltséget egy összegben vagy részletekben kell megfizetni. Részletfizetés lehetősége esetén a költségtérítés, illetve önköltség legalább az első részletét, egy összegű befizetés előírása esetén a költségtérítés, illetve önköltség teljes összegét az őszi félévben legkésőbb október 31-ig, a tavaszi félévben március 31-ig be kell fizetni. Részletfizetés lehetősége esetén a költségtérítés, illetve önköltség utolsó részletét legkésőbb a vizsgaidőszak kezdete előtt négy héttel kell megfizetni.

Hogyan és milyen határidővel kérhetem a költségtérítés, önköltség részletfizetését?

A részletfizetésre vonatkozó kérelem legkésőbb a félévkezdéstől számított harmadik hét végéig (regisztrációs hét + két hét) nyújtható be.

A költségtérítés, önköltség részletfizetési kérelmet elektronikus úton a Neptunon keresztül töltheti fel a hallgató a felhívásban megadott határidőig. Az első részletet a tavaszi félévben március 31-ig, az őszi félévben október 31-ig be kell fizetni. Részletfizetés lehetősége esetén a költségtérítés, illetve önköltség utolsó részletét legkésőbb a vizsgaidőszak kezdete előtt négy héttel kell megfizetni. Ennek elmulasztása a hallgatói jogviszony megszűnését vonja maga után.

Milyen következménnyel jár, ha a meghatározott határidőig nem teszek eleget fizetési kötelezettségemnek?

Amennyiben a hallgató bármilyen fizetési kötelezettségének nem tesz eleget az adott határidőig (ide értve a részletfizetésre és a halasztott fizetésre megállapított határidőket is), és fizetési kötelezettséget csak felszólítást követően teljesíti, tanulmányai hátralévő részében fizetési kedvezményben nem részesülhet, több karon és/vagy képzésen folytatott tanulmányok esetében egyik karon és/vagy képzésen, továbbá a kollégiumi díj vonatkozásában sem. Ezen túlmenően, ha a hallgató egy adott díjfizetési kötelezettség esetében egy alkalommal már fizetési haladékban vagy részletfizetési kedvezményben részesült, további kedvezményre az adott tétel esetében nem jogosult.

Mi történik a be nem fizetett aktív tételekkel, ha a hallgatói jogviszony fizetési kötelezettség elmulasztása miatt szűnik meg?

Amennyiben a hallgató jogviszonya úgy szűnt meg, hogy az egyetemmel szemben fennálló tartozása maradt, majd azt követően külső felvételi eljárással ugyanazon vagy másik képzésen, karon ismételten hallgatói jogviszonyt létesít, az új képzésre történő első beiratkozást követően tantárgyakat csak abban az esetben vehet fel, ha a korábbi jogviszonyból megmaradt minden tartozását rendezte, fizetési kötelezettségeit teljesítette.

Amennyiben a hallgatói jogviszony fizetési kötelezettség elmulasztása miatt szűnik meg, a fizetési kötelezettség megmarad, és a tartozást a 2009. évi L. törvényben meghatározott fizetési meghagyás útján, annak eredménytelensége esetén, bírósági úton kell behajtani.