Osztatlan tanárképzés

Átlagpontszámok és ponthatárok alakulása az elmúl 4 évben osztatlan tanárképzési szakok esetében



Osztatlan tanárképzés

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény, valamint a tanárképzés rendszeréről, szakosodási rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről megjelent a 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet alapján létrejött egy új tanárképzési forma, az osztatlan tanárképzés. Ez azt teszi lehetővé, hogy érettségit követően, további alapképzési tanulmányok nélkül kezdje meg valaki a tanárképzést.

A tanárképzésnek a közoktatásban való alkalmazhatóság szerint, a köznevelés intézményrendszerének megfelelően alapvetően három formája van:

  • közismereti tanárképzés,
  • művészeti tanárképzés (www.felvi.hu honlapon további információ található),
  • szakmai tanárképzés (www.felvi.hu honlapon további információ található).

Közismereti tanárképzés

  • A közismereti tanárképzésben mesterfokozat és tanári szakképzettség osztatlan, kétszakos képzésben szerezhető, amelynek két formája a 4+1 éves tanárképzés és a 5+1 éves tanárképzés jött létre. A plusz egy év a szakmai gyakorlatot jelenti. A tanárszakok egy része indulhat mindkét képzési formában, amely egy három éves, 180 kredites közös képzési szakasszal indul. 11 tanárszakon a 4+1 éves képzésben általános iskolai, az 5+1 éves képzésben középiskolai tanár szakképzettséget lehet szerezni. Amennyiben az adott tanári szakképzettségből van általános iskolai és középiskolai tanárképzés is, akkor a közös három éves alapozó szakasz alatt kell a hallgatónak eldönteni, hogy a két tanári szakképzettség mindegyikét általános iskolai tanárszakként, vagy középiskolait tanárszakként, vagy egyet általános iskolai és egyet középiskolai tanárszakként kívánja e elvégezni.
  • A tanárszakok másik része – a nyelvi szakok – csak 5+1 féléves formában, és vannak olyan képzések is – például az erkölcstan- és etikatanár, a hon- és népismerettanár, az ének-zene tanár és a természetismeret-környezettan tanár – amelyek csak 4+1 féléves formában indulhatnak, illetve vannak olyan tanárszakok is, amelyek csak egy szakterületi mesterszak elvégzése után vehetők fel (filozófiatanár, művészettörténet-tanár).
  • A tanári szakképzettség megszerzésére az adott tanárszak szakterülete szerinti nem tanári mesterszakot követően, újabb oklevelet adó 2 féléves, a tanári felkészítés (a pedagógiai, a pszichológiai, a szakmódszertani, a szakmai gyakorlat) megszerzésére irányuló mesterképzésben is lesz lehetőség.
  • Az alábbi táblázat mutatja be az általános és középiskolai tanárszakok, valamint a vegyes tanárszakok (egy általános iskolai és egy középiskolai szakképzettség) esetén a képzési időt és a megszerzendő kreditek számát érettségire épülő jelentkezés esetén.

A közismereti osztatlan tanárképzések szerkezete*

Általános iskolai tanár szakok (mindkét szakképzettség általános iskolai tanár)

Középiskolai tanár szakok (mindkét szakképzettség középiskolai tanár)

Vegyes tanár szakok (egy általános iskolai és egy középiskolai tanár szakképzettség választása)

képzési idő

4+1 év = 5 év

5+1 év = 6 év

4,5+1 év = 5,5 év

megszerzendő kreditek összesen

300 kredit

360 kredit

330 kredit

szakterületi ismeretek együttes kreditértéke a két szakképzettségen

200 kredit (100 kredit/szakképzettség)

260 kredit (130 kredit/szakképzettség)

230 kredit (100 kredit és 130 kredit)

a tanári felkészítés pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani ismeretei és a párhuzamos pedagógiai, tanítási gyakorlatok

50 kredit

50 kredit

50 kredit

az összefüggő, egyéni iskolai gyakorlatból a tanítási gyakorlat

2 félév, 40 kredit

2 félév, 40 kredit

2 félév, 40 kredit

  • *  Ugyanilyen szerkezete van a zeneművészeti osztatlan tanárképzésnek is.

A mellékelt táblázat mutatja azt, hogy a hatályos jogszabályok alapján milyen tanári szakok kerülhetnek meghirdetésre.

műveltségi terület

tanárszak

magyar nyelv és irodalom

magyartanár (1) (általános iskolai)

magyartanár (1) (középiskolai)

idegen nyelvek

angol nyelv és kultúra tanára (1) (általános iskolai)

angol nyelv és kultúra tanára (1) (középiskolai)

német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára (1) (általános iskolai)

német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára (1) (középiskolai)

bolgár és nemzetiségi bolgár nyelv és kultúra tanára (2)

finn nyelv és kultúra tanára (3)

francia nyelv és kultúra tanára (2)

holland nyelv és kultúra tanára (2)

horvát és nemzetiségi horvát nyelv és kultúra tanára (2)

japán nyelv és kultúra tanára (2)

latin nyelv és kultúra tanára (2)

lengyel és nemzetiségi lengyel nyelv és kultúra tanára (2)

kínai nyelv és kultúra tanára (2)

olasz nyelv és kultúra tanára (2)

idegen nyelvek

orosz nyelv és kultúra tanára (2)

portugál nyelv és kultúra tanára (2)

román és nemzetiségi román nyelv és kultúra tanára (2)

romológiatanár (romani nyelv és kultúra vagy beás nyelv és kultúra tanára) (2)

spanyol nyelv és kultúra tanára (2)

szerb és nemzetiségi szerb nyelv és kultúra tanára (2)

szlovák és nemzetiségi szlovák nyelv és kultúra tanára (2)

szlovén és nemzetiségi szlovén nyelv és kultúra tanára (2)

újgörög és nemzetiségi görög nyelv és kultúra tanára (2)

ukrán és nemzetiségi ukrán nyelv és kultúra tanára (2)

matematika

matematikatanár (1) (általános iskolai)

matematikatanár (1) (középiskolai)

ember és társadalom

történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára (1) (általános iskolai)

történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára (1) (középiskolai)

filozófiatanár (3)

erkölcstan- és etikatanár (2)

hon- és népismerettanár (2)

könyvtárostanár (2)

közösségi művelődés tanár (2)

ember és természet

biológiatanár (1) (egészségtan) (általános iskolai)

biológiatanár (1) (egészségtan) (középiskolai)

kémiatanár (1) (általános iskolai)

kémiatanár (1) (középiskolai)

fizikatanár (1) (természettudományi gyakorlatok) (általános iskolai)

fizikatanár (1) (természettudományi gyakorlatok) (középiskolai)

természetismeret-környezettan tanár (2)

földünk-környezetünk

földrajztanár (1) (általános iskolai)

földrajztanár (1) (középiskolai)

informatika

informatikatanár (1) (általános iskolai)

informatikatanár (1) (középiskolai)

művészetek

ének-zene tanár (2)

népzene- és népikultúra-tanár (2)

média-, mozgókép- és kommunikációtanár (2)

rajz- és vizuáliskultúra-tanár (2)

művészettörténet-tanár (3)

dráma- és színházismeret-tanár (2)

testnevelés és sport

testnevelő tanár (1) (általános iskolai)

testnevelő tanár (1) (középiskolai)

gyógytestnevelő-egészségfejlesztő tanár (2)

életvitel és gyakorlat

technika-, életvitel- és gyakorlat-tanár (2)

A közismereti tanárszakok párosítási feltételei
(1) A tanárszakok egymással és a 2) szakokkal is párosíthatók osztatlan, kétszakos képzésben. A tanárszak indítható a szakterülete szerinti nem tanári mesterszakra épülően második, további mesterszakon folyó, tanári szakképzettség megszerzésére irányuló egyszakos képzésben.
(2) A tanárszak csak az 1) tanárszakokkal párosítható osztatlan, kétszakos képzésben. A tanárszak indítható a szakterülete szerinti nem tanári mesterszakra épülően második, további mesterszakon folyó tanári szakképzettség megszerzésére irányuló egyszakos képzésben. Az ének-zene tanár, a népzene- és népikultúra-tanár, a rajz- és vizuáliskultúra-tanár, a média-, mozgókép- és kommunikációtanár, a dráma- és színházismeret-tanár szakok egymással is párosíthatók. A gyógytestnevelő-egészségfejlesztő tanár szak csak a testnevelő tanár szakkal párosítható.
(3) A tanárszak csak a szakterülete szerinti nem tanári mesterszakra épülően második, további mesterszakon folyó tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben szervezhető meg és egyszakos képzésben is felvehető.

Pályaalkalmassági vizsgálat az osztatlan tanárképzésre jelentkezők számára


Az osztatlan (közismereti, művészeti, szakmai) tanárképzésre jelentkezőknek pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venniük a felvételi eljárás keretében.
A pályaalkalmassági vizsgálat célja: a szóbeli alkalmassági vizsgán, a jelölttel való személyes találkozás során, a tanárképzésre jelentkező pályaképéről, személyes motivációiról, habitusáról, kommunikációs készségéről, pedagógiai elképzeléseiről való tájékozódás.

A pályaalkalmassági vizsgálat, az alkalmassági vizsga elemei: [Utolsó módosítás dátuma: 2016.05.23 - 2016.05.31.]

1.Pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzet értelmezése, véleményezése.

2.A jelölt által szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmányról szóló beszámoló értékelése.

3.A jelentkező által előzetesen megküldött motivációs levél alapján beszélgetés a felvételiző pályaelképzeléseiről, karrierterveiről, egyéni életút fejlődési terveiről, arról, hogy miért kíván tanár lenni.

A jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nincs olyan betegsége, amely akadályozná a felsőoktatási tanulmányainak folytatását, beleértve a közoktatási intézményben a tanulmányai során folytatandó egy éves szakmai gyakorlatát is.

Az alkalmassági vizsgára külön közzétett szakirodalomból készülni nem kell, az alkalmassági vizsga második elemeként meghatározott beszámoló időtartama jelentkezőnként 15-20 perc, amely beszélgetésen az értékelő három fős bizottságot a felsőoktatási intézmény tanárképzésben részt vevő (ahol tanárképző központ működik, ott a központ által delegált) pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani és gyakorlóiskolai szakemberek alkotják. A bizottsági tagok egymástól függetlenül értékelik a jelölt felkészültségét.

Amennyiben a felvételiző több fajta tanárképzésre, szakpáros képzésre, illetve több intézménybe jelentkezik, elegendő az első, általa megjelölt felsőoktatási intézményben részt venni az alkalmassági vizsgán, amelynek az eredményét minden jelentkezési helyén elfogadják. A pályaalkalmassági vizsgálat eredménye „alkalmas" vagy „nem alkalmas" lehet. Aki nem felel meg az alkalmassági vizsgán, nem vehető fel osztatlan tanárképzésre.